A hat gyógyító hang

A taoizmus rövid alapjai
A taoizmus az ősi kínai kultúra része. Úgy tartják, hogy körülbelül 5000 évvel ezelőtt keletkezett, a régi hagyományok, gyakorlatok és filozófiai irányzatok alapján pedig körülbelül időszámításunk előtt a 3. században vált egységes tanítássá.
A tao fogalma Lao-cétől származik, aki mély meditációban meglátta azt, amit ma a világmindenség keletkezésének nevezhetnénk. A Tao-tö-king című művében leírta, hogy nem tudja, hogyan nevezik ezt, ezért elnevezte taonak. A világmindenség eszerint a taoból született.
A tao azt az utat is jelenti, ami minden létező, bármely életforma, így az ember fejlődésének útja is, az egyszerű létezéstől a világ és az élet felfogásán át a megértéséig és végül a megvilágosodásig.
A semmiből a taon keresztül létrejön a minden. És amikor a lét a megnyilvánult világban megjelenik, azonnal két polaritásra oszlik: jinre és jangra.
Jin, jang és az öt elem
Az ősi kínai elképzelés szerint a világmindenségben, a természetben, az emberben és mindenben ez a két egymással ellentétes, de nem szembenálló ős-principium van jelen. Ezek folyamatos mozgásban, egymásba való átváltozásban vannak, és csak egymáshoz képest lehet őket meghatározni.
A jin és jang arány folyamatosan, ciklikusan változik. Ezt a régi filozófusok öt átváltozási fázisra bontották, ez a Vuhszing, az öt elem átváltozási fázisa.
Az első a születés, növekedés, ez a fa elem.
A második a maximális aktivitás, a nyár, ez a tűz elem
Ez a kettő a jang minőség.
A harmadik a hanyatlás, lankadás, ez az ősz, a
fém elem.
A negyedik a minimális tevékenység, a tél, a víz elem.
Ők ketten képviselik a jin minőséget.
Az ötödik a föld, a középpont, se nem jin, se nem jang, a világ ciklikus változásainak tengelye.
A hat féle csi és a szervek
Az öt elem létrehozza a hatféle csit.
A mennyekből hozzánk áramlik kezdésként a fa elem, és minden elemnek először a jang minősége érkezik hozzánk, és utána a jin.
- A fa elem létrehozza a szél csit.
- A tűz elem kétféle csit hoz létre: a meleg csit és a forróság csit.
- A föld elem létrehozza a nedvesség csit.
- A fém elem a szárazság csit.
- A víz elem a hideg csit.
Ezeket tovább osztva mindegyiknek lesz egy jin és egy jang minősége.
A testünkben ez a hat féle csi és annak jin és jang minősége létrehoz 12 szervet, és azoknak a kiterjesztésével a meridián- és funkciókört. A csikung gyakorlások közben nagyobb hangsúlyt kapnak a jin szervek, ezért először is tisztázni kell, hogy mi az, hogy jin szerv, jang szerv, és hogy vannak a különleges viselkedésű szervek is.
Jin szervek, jang szervek, különleges viselkedésű szervek
Jin szervek
Közös jellemzőjük, hogy kivonják, átalakítják, tárolják és más szerveknek átadják a tápot. Nem érintkeznek sem tápanyagokkal, sem salakanyagokkal, a test mélyén helyezkednek el, érzelmi működésük van.
Ezek a máj, szív, szívburok, lép, tüdő, vese.
Jang szervek
Csak felhasználni tudják a csit, érintkeznek a tápanyagokkal és/vagy salakanyagokkal, nincs érzelmi működésük, ez alól az epehólyag kivétel.
Ezek a jang szervek: epehólyag, vékonybél, hármas melegítő, gyomor, vastagbél, hólyag
A hármas melegítő a legjangabb, nem hoz létre fizikai szervet.
Különleges viselkedésű szervek
Csak felhasználni tudják a csit, ez jang jellegzetesség. A test mélyén helyezkednek el, ez egy jin jelleg.
Ilyen a vese, csontok, edények, méh/prosztata
Edények alatt a csatornákat, ereket értjük, mindent, amiben a vér és a csi kering, illetve tárolódik.
A hat gyógyító hang elmélete – Mantak Chia
Mantak Chia tanítása alapján: a taoista mesterek meditációk során évezredekkel ezelőtt felfedezték azt a hat hangot, amelyek frekvenciája optimális állapotban tartja a szerveket, megelőzi és enyhíti a betegségeket. Rájöttek, hogy egy egészséges szerv megadott frekvencián rezeg.
A hat gyógyító hanghoz kidolgozták a megfelelő testhelyzeteket, amelyek aktiválják a szervek akupunktúrás meridiánjait, azaz energiavezetékeit.
Mi terheli túl a szerveket?
A szervek működési zavarainak számos oka lehet. A városi, természettől elszakadt társadalom fizikai és érzelmi stresszel terheli az életünket: túlnépesedés, környezetszennyezés, különféle sugárzás, egészségre ártalmas ételek, vegyi anyagok, szorongás, magány, helytelen testtartás, hirtelen vagy túlzott fizikai megterhelés.
Mindezek külön-külön és együttesen is veszélyt jelenthetnek, ami eltorlaszolja a testben a szabad energiaáramlást, emiatt a szervek túlhevülnek. Ráadásul a betondzsungelben, amelyben élünk, hiányoznak a természet biztonsági szelepei: a fák, a nyílt terek, az áramló vizek, amelyek üdítő, tisztító energiát adnak.
A folyamatos túlhevülés következtében a szervek pólyái összehúzódnak vagy megkeményednek. Ez akadályozza a szervek működését és betegséget okozhat.
A hat gyógyító hang működése
A kínai gyógyászat tanításai szerint minden szervet egyfajta pólya vesz körül, amely szabályozza a hőmérsékletet. Ideális esetben ez a hártya átereszti a felesleges hőt, ami a bőrön át a természetből származó üdítő életenergiával cserélődik.
A fizikai vagy érzelmi feszültség okozta túlterhelés ezt a pólyát a szervekhez tapasztja, emiatt a pólya nem képes a bőrhöz vezetni a felesleges hőt, és nem képes felvenni onnan a hűsítő energiát.
A hat gyógyító hang felgyorsítja a hőcserét az emésztőrendszeren, illetve a szájon keresztül. Az emésztőrendszer több mint hat méter hosszú, és a szájtól a végbélnyílásig halad a test közepén, mint egy csővezeték a szervek között. Segít eltávolítani a felesleges hőt a pólyáról, továbbá hűti és tisztítja a szerveket és a bőrt.
Amikor a hangokat és a hozzájuk tartozó testtartásokat megfelelő sorrendben gyakoroljuk, az emésztőrendszer egyenletesen eloszlatja a test hőjét, így mindegyik szerv a megfelelő hőmérsékleten működhet.
A gyakorlás hatásai
A hat gyógyító hang mindennapos gyakorlása helyreállítja és fenntartja a nyugalmat, valamint a jó erő-egészséget. Fokozódik a nemi öröm és javul az emésztés. Olyan kisebb panaszok, mint a megfázás, influenza, torokfájás, könnyen elkerülhetők vagy megszüntethetők. Jó hatással van az alvásra, az idegrendszerre.
A gyakorlatban szereplő hat szervnek van egy-egy társszerve, mely hasonlóan és vele összhangban működik. Amikor egy szerv gyenge vagy túlhevült, a társszervét is hasonló hatás éri. Megfordítva is igaz. A megfelelő gyógyító hang, illetve testtartás gyakorlása gyógyítja az érintett szervet és annak társszervét is.
Miért gyors módszer?
A hat gyógyító hang a leggyorsabb módszer a szervek megnyugtatására. Az általunk folytatott betondzsungel-életmód hajlamos arra, hogy bezárja környezetünk szennyeződését és a felesleges hőt. A különféle hullámok túlműködésre ingerlik a testünket. Hasonlóképpen az életenergia megakad, és az energia nem képes könnyen, hatékonyan áramolni.
Amikor a negatív energiát nem tudjuk elvezetni a testünkből, akkor belül tovább kering, és lerakódik a szervezetben és a szerveket borító hártyákban. A szervek túlterhelődnek, és ettől még több negatív érzelmi energia és még több stressz keletkezik.
Mégis, csupán a szervi hangok kiejtésével felszabadíthatjuk és kicserélhetjük a szerveinkben megrekedt gázokat. Akárcsak a régi taoista mesterek, akik rájöttek, hogy bizonyos hangok szorosan kapcsolódnak az egyes szervekhez. Normális hőmérséklettel hűtik azokat. Mi is ezzel friss energiát juttatunk a szerveinknek, felszabadítjuk és átalakítjuk a negatív érzelmeinket, és pozitívabb, életerőt adó energiát nyerünk.
Miért a tüdővel kezdünk?
Különböző csikung irányzatok különbözőképpen vélekednek céljaiktól függően, hogy mivel érdemes kezdeni. A Csung Jüan Csikung esetében a szervmeditációt a vesével kezdtük, itt viszont a tüdővel.
A két irányzat fő célja más. A Csung Jüan Csikung elmélete vagy filozófiája jobban irányul a szellemi fejlődés felé. A tudattalan tartalmakkal való foglalkozás, illetve a belső gyakorlatok túlsúlya megkívánja, hogy a víz elemet helyezzük előtérbe. A víz elem bizonyos szempontból a meg nem nyilvánult világot képviseli, így pontosan a tudattalan tartalmainkat is, a láthatatlan világot.
Ez a fajta gyakorlás, amit Mantak Chia állított össze Gyógyító Tao címen, - annak is az alapgyakorlatai közé tartozik ez a gyakorlat, - véleményem szerint, azért kezdhet a tüdővel, mert a három energiaforrásunk közül a legelső a légzés, ami a tüdőhöz kapcsolódik. Ha a légzésünk nem jó, nem kellően minőségi, az önmagában is számos problémát okozhat.
Környezetünkkel a légzés által nemcsak az oxigént cseréljük, hanem energiacsere is történik. Ezen kívül a tüdőnek a testben nagyon fontos lefelé áramoltató szerepe van, tehát az energiát ő segít eljuttatni a fejünk búbjától egészen a lábujjunk hegyéig. Nélküle ez a munka lehetetlen lenne.
A nyugati világban a stresszes életmódunk következtében nagyon sokat romlott a légzésünk. Nagyon sokaknak szapora légzése van, nincs egy elmélyülő légzés, és leszoktattak bennünket a hasi légzésről, ami nem azt jelenti, hogy a hasunk telik meg levegővel, hanem azt, hogy a rekeszizom lefelé tágul, helyet adva a tüdőnknek, és ezzel nagyobb kapacitását használja ki. Egy átlagos, egészséges ember tüdőkapacitásának csupán 70%-át használja ki, mi a gerinc csikung során, a tisztító légzés által igyekszünk ezt nagyobb kapacitásra felhúzni.
A gyógyító hangok sorrendje
A gyógyító hangok egymás utáni sorrendje követi az öt elem sorrendjét. Ebben az esetben a fém elem jin szervével, a tüdővel kezdtünk. A hatodik hang pedig kilógva a sorból a hármas melegítőé lesz majd, ami teljes egyensúlyt, harmóniát hivatott segíteni.
Felkészülés a gyakorlásra
- Tartsuk be az előírásokat. Minden szervnél pontosan vegyük fel a testhelyzetet, és pontosan képezzük a hangot.
- Fejünket kissé döntsük hátra. Kilégzésnél picit hátravetjük, nézzük mindig a mennyezetet, hogy egyenes utat nyissunk a szájon át a nyelőcsövön keresztül a szervekhez, hatékonyabbá téve az energiacserét.
- A hangokat befelé képezzük, ami annyit jelent, hogy az ajkak, a fogak és a nyelv részt vesznek a hang képzésében, de a hang belülről hallható. Fokozza az erejét, ha minden hangot lassan, egyenletesen képezünk.
- Tartsuk be a szervek sorrendjét.
- Étkezés után várjunk a gyakorlással legalább egy órát.
- Válasszunk egy nyugodt helyet. Kapcsoljuk ki a telefont, amíg a belső összpontosításunk nem elég erős, zárjunk ki minden zavaró tényezőt.
- Öltözzünk melegen, hogy ne fázzunk a gyakorlás közben. Viseljünk laza ruházatot. Szoros ruhadarabjainkat lazítsuk meg, csatoljuk ki, vegyük le a szemüveget, órát.
- Üljünk a szék első részén, a farokcsontunkra támaszkodva.
- A lábakat csípőszélességben helyezzük szilárdan a talajra.
- A hát legyen egyenes, a vállak lazák, mellkasunkat engedjük le.
- Szemünket tartsuk nyitva.
- Kezünket tenyérrel felfelé helyezzük a combunkra.

A tüdő jellemzői:
- Fém elem
- Jin szerve a tüdő
- A jang társszerve a vastagbél
- Évszaka az ősz
- Csije a szárazság
- Negatív érzelmei a bánat és a szomorúság
- Pozitív érzelmei a tisztesség, lemondás, elengedés, üresség, bátorság
- A gyógyító hangja: SzSzSzSzSzSz
- Testrészek: mellkas, kar belső része, nyelv
- Érzékszerve az orr
- Érzékelése a szaglás
- Hozzátartozik a nyálka és a bőr
- Íze a csípős
- Színe a fehér
A tüdő gyakorlata
- Irányítsuk figyelmünket a tüdőnkre.
- Vegyünk egy mély lélegzetet, közben mindkét karunkat emeljük, és tekintetünkkel kövessük a karunkat, ahogy belégzés közben testünk előtt felemeljük.
- Amikor kezünk szemmagasságba ér, tenyerünket fordítsuk kissé kifelé, és emeljük fejünk fölé.
- Könyököket tartsuk behajlítva, érezzük az enyhe feszültséget, amíg a tenyér tövétől az alkaron, könyökön, felkaron át a vállig tart.
- A tüdő és a mellkas megnyílik, a légzés könnyebb lesz.
- Zárjuk össze az állkapcsunkat, fogak lazán összeengedve, ajkunk kissé nyitva marad.
- Szánk szélét húzzuk hátra, és lélegezzünk ki.
- Hagyjuk leheletünket fogaink között távozni, miközben a kilégzés során halkan, lassan, egyenletesen tartsuk ki az SZ hangot.
- Képzeljük el és érezzük, ahogy a mellhártya teljesen összepréselődik, és kibocsátja a többlethőt, betegségenergiát, bánatot, szomorúságot és fájdalmat.
- Amikor befejeztük a kilégzést, tenyerünket visszafordítva eresztjük le, behúzzuk a szemünket a légzésre, és lélegezzünk a tüdőnkbe, hogy megerősítsük.
- Ha szeretünk szívesen gondolkodni, elképzelhetjük, mintha tiszta, fehér, fényes tisztesség tölti be tüdőnket.
- Vállunk ellazításával engedjük le karunkat, kezünket tenyérrel felfelé ejtjük az ölünkbe, hogy ott pihenjen.
- Érezzük az energiacserét kezünkben és tenyerünkben.
- Hunyjuk be a szemünket, lélegezzünk szabályosan, mosolyogjunk és összpontosítsunk tüdőnkre.
- Közben képzeljük el, hogy továbbra is képezzük a hangot.
- Figyeljünk meg minden esetleg felmerülő érzetet.
- Próbáljuk megérezni, ahogyan hűvös, tiszta energia felváltja a forró, elhasználódott energiát.
- Amikor a légzésünk lecsendesedik, ismételjük meg a sorozatot három-hat alkalommal.
- Megfázás, influenza, nyálka, fogfájás, dohányzás, asztma, tüdőtágulás vagy depresszió esetén, vagy a mellkas és a kar mozgásterének növelése céljából 9, 12, 18, 24 vagy akár 36 alkalommal is megismételhetjük.
