Szakmai írások

Az idei boszniai utunk egy kicsit más volt, mint a korábbiak.

Három nap múlva négyéves lesz a csikung csoportunk. Furcsa ezt kimondani – nem azért, mert sok, hanem mert amikor elindult, még minden sokkal törékenyebbnek, bizonytalanabbnak tűnt.

Ismét egy olyan kérdést kaptam, ami fontos lehet minden testi-lelki önismeret útján elindulónak:

Mielőtt ma még egy légzéstechnikát kipróbálsz, tisztázzunk két dolgot.

Amikor a tested reagál, ritkán csak az ételre reagál. Gyakran arra is, amit már régóta próbálsz lenyelni, megemészteni, elviselni.

Van az a pillanat, amikor valaki óvatosan megkérdezi tőlem: "Eszter, a csikung és a do-in nem ugyanaz?"
És én ilyenkor mindig mosolygok, mert a válasz egyszerre igen is, meg nem is. Pont ez benne az izgalmas.
Mert miközben ugyanarra a mély, taoista filozófiai alapra épülnek, mégis egészen más módon szólítják meg működésünket. És ha...

Az elmúlt napokban többen is kérdeztétek tőlem ugyanazokat a dolgokat:
"Milyen nálad a kristályterápia?" "Mire jó?" "Mit fogok érezni?" "Mennyi ideig tart?"
Úgy döntöttem, írok erről egy külön bejegyzést, hogy a kérdéseitekre adjak választ, egyben, egyszerűen, érthetően.

Tegnap este tartottuk az idei év utolsó csikung óráját. Hazafelé menet meghittség, hála és egy nagyon mély, csendes bizonyosság volt bennem: ez egy jó irány.

Tíz évvel ezelőtt történt valami, amit akkor még nem tudtam szavakba önteni. Egy csendes, mégis mindent átíró felismerés érkezett meg bennem: mintha megmutatta volna magát egy irány, egy feladat, egy út. Nem voltak nagy élmények vagy látványos jelek — csak egy halk, de teljes bizonyosság. Egyfajta elhivatottság-élmény, ami egyszerűen nem hagyott...

Négy évvel ezelőtt, a shiatsu(siacu) tanulmányaim során ismerkedtem meg a do-in gyakorlásával. Kezdetben kissé nehézkes, sőt, néha vicces is volt, de éreztem, hogy jót tesz a testemnek. A shiatsu terapeuta képzés végére már tudtam, hogy nemcsak a shiatsuval, hanem a do-innal is szeretnék foglalkozni. Bár tartottam attól, hogy nem vagyok elég...