Kérdezz-felelek: lemerít-e a segítői munka?

A napokban – és nem először – egy kedves vendégem a kezelés közben feltette a kérdést:

"Te nem merülsz le attól, hogy adod az energiát?"
Ez egy visszatérő kérdés, különösen akkor, ha valakinek ez az első találkozása az energetikai munkával. A válasz nem fekete-fehér – de van benne egy mély tanulság, amit most szeretnék megosztani.

Igen, igaz, bármilyen munkában el lehet fáradni, le lehet merülni.

Igaz, hogy a segítői munka során - de nem kizárólagosan, hiszen az olyan szakmákban is, mint a kozmetikus, fodrász, ügyfélszolgálat, stb., ahol egy az egyben foglalkoznak emberek nehézségeivel - ez fokozottabban megjelenhet.

Ez minden emberekkel foglalkozó személy számára egy tanulási folyamat, hogy hogyan legyen érzékeny, együttérző a másik fél felé, ugyanakkor ne húzza magára a másik nehézségét. A két véglet, ha valaki rideggé válik, mint a kőszikla vagy beleroppan a mások problémáiba. Meg kell tudnunk a határt húzni az ügyfél élete és a sajátunk között. Ez nem annyira egyszerű. Nem egyszerű, mert hitem szerint, hozzám mint segítőhöz csak olyan emberek tudnak megérkezni, akiknek a problémájához hasonlót a saját életemben megéltem. Ez azt jelenti, ha azt a feladatot magamban nem oldottam meg, akkor most bekapcsol, nem tudom magam kívül helyezni a helyzeten. Ez persze lehetőség is egyben, az által, hogy az ügyféllel dolgozok, magamban is dolgozok.

Ha konkrétan energiamunkáról van szó, akkor még egy kicsit más, mélyebb a dolog. Én a Colorado System energo-spirituális rendszerben kaptam beavatást - de ez igaz minden beavatásos rendszerre (pl. Reiki, Prána nadi, stb) - vagyis a Colorado energia az energiarendszerem része. Amikor szükség van rá, az energiaáramlás bekapcsol, akkor is ha magamon dolgozom, akkor is, ha máson. Ha máson dolgozom, csatornaként működöm. Rajtam keresztül érkezik hozzá az energia, az információ. Ez miatt a működés miatt, ez rám is hat, tölt és tisztít.

Shiatsu (siacu) során az ügyfél saját energiáját rendezem. Ehhez kapcsolódom az adott elemhez, ami éppen a megoldáshoz szükséges. Itt sem lehetséges, hogy csak a vendég pl. fa eleméhez kapcsolódom. Természetesen a benne lévő áramlást figyelem, de ha a fa elemmel dolgozom, az nem az másiké vagy az enyém, hanem mindenhol ott van. Így a rajta, benne végzett munka rám is hat.

Az mindegy, hogy milyen belső energiamunkát végzünk, a hatása lehet hasonló a külső fizikai munka tüneteivel. Szervezetünk a karbantartási, regenerálódási munkákat pihenés, alvás során tudja elvégezni. Így, ha az energiamunka hatására nagy "karbantartás" indul el a szervezetben, végtelenül fáradtnak érezhetjük magunkat, ezzel kéri a szervezet a pihenést, alvást, hogy a munkát elvégezhesse. Tegyük meg.

Az eddigiekből két dolog látható, az egyik, hogy fontos segítőként, mondhatni kötelességünk magunkat jó állapotban tartani, a másik a fáradság, lemerülés lehet látszólagos, a saját magunk karbantartásának következménye. Ez jelzés, hogy az adott problémát magunkban is szükséges rendezni.

Azt, hogy most segítőként dolgozom, nem a véletlen hozta. Egy mély belső élmény, egy elhívás előzte meg – és azóta is így tekintek rá: ez a hivatásom. Flow állapotban végzem a munkám. Ezek is töltenek.
Ezért is mondhatom: nem, a munkám nem merít le. Épp ellenkezőleg – tölt.

Ami néha fáraszt, az nem a kezelések, foglalkozások – hanem a vállalkozói léttel járó sok egyéb feladat. De az már egy másik blogbejegyzés témája lehetne.

És ha most újra feltennéd a kérdést:
"Nem merülsz le ettől?"
A válaszom most is az lenne: nem – ha jelen vagyok, ha figyelek, ha határt tudok húzni.
Ez már nem csak munka – ez már belső út is.

Figyelj te is magadra!