A hat gyógyító hang

A taoizmus rövid alapjai

A taoizmus az ősi kínai kultúra része. Úgy tartják, hogy körülbelül 5000 évvel ezelőtt keletkezett, a régi hagyományok, gyakorlatok és filozófiai irányzatok alapján pedig körülbelül időszámításunk előtt a 3. században vált egységes tanítássá.

A tao fogalma Lao-cétől származik, aki mély meditációban meglátta azt, amit ma a világmindenség keletkezésének nevezhetnénk. A Tao-tö-king című művében leírta, hogy nem tudja, hogyan nevezik ezt, ezért elnevezte taonak. A világmindenség eszerint a taoból született.

A tao azt az utat is jelenti, ami minden létező, bármely életforma, így az ember fejlődésének útja is, az egyszerű létezéstől a világ és az élet felfogásán át a megértéséig és végül a megvilágosodásig.

A semmiből a taon keresztül létrejön a minden. És amikor a lét a megnyilvánult világban megjelenik, azonnal két polaritásra oszlik: jinre és jangra.

Jin, jang és az öt elem

Az ősi kínai elképzelés szerint a világmindenségben, a természetben, az emberben és mindenben ez a két egymással ellentétes, de nem szembenálló ős-principium van jelen. Ezek folyamatos mozgásban, egymásba való átváltozásban vannak, és csak egymáshoz képest lehet őket meghatározni.

A jin és jang arány folyamatosan, ciklikusan változik. Ezt a régi filozófusok öt átváltozási fázisra bontották, ez a Vuhszing, az öt elem átváltozási fázisa.

Az első a születés, növekedés, ez a fa elem.
A második a maximális aktivitás, a nyár, ez a tűz elem

Ez a kettő a jang minőség.

A harmadik a hanyatlás, lankadás, ez az ősz, a fém elem.
A negyedik a minimális tevékenység, a tél, a víz elem.

Ők ketten képviselik a jin minőséget.

Az ötödik a föld, a középpont, se nem jin, se nem jang, a világ ciklikus változásainak tengelye.

A hat féle csi és a szervek

Az öt elem létrehozza a hatféle csit. 

A mennyekből hozzánk áramlik kezdésként a fa elem, és minden elemnek először a jang minősége érkezik hozzánk, és utána a jin.

1. A fa elem létrehozza a szél csit.
2. A tűz elem kétféle csit hoz létre: a meleg csit és a forróság csit.
3. A föld elem létrehozza a nedvesség csit.
4. A fém elem a szárazság csit.
5. A víz elem a hideg csit.

Ezeket tovább osztva mindegyiknek lesz egy jin és egy jang minősége.

A testünkben ez a hat féle csi és annak jin és jang minősége létrehoz 12 szervet, és azoknak a kiterjesztésével a meridián- és funkciókört. A csikung gyakorlások közben nagyobb hangsúlyt kapnak a jin szervek, ezért először is tisztázni kell, hogy mi az, hogy jin szerv, jang szerv, és hogy vannak a különleges viselkedésű szervek is.

Jin szervek, jang szervek, különleges viselkedésű szervek

Jin szervek

Közös jellemzőjük, hogy kivonják, átalakítják, tárolják és más szerveknek átadják a tápot. Nem érintkeznek sem tápanyagokkal, sem salakanyagokkal, a test mélyén helyezkednek el, érzelmi működésük van.

Ezek a máj, szív, szívburok, lép, tüdő, vese.

Jang szervek

Csak felhasználni tudják a csit, érintkeznek a tápanyagokkal és/vagy salakanyagokkal, nincs érzelmi működésük, ez alól az epehólyag kivétel.

Ezek a jang szervek: epehólyag, vékonybél, hármas melegítő, gyomor, vastagbél, hólyag

A hármas melegítő a legjangabb, nem hoz létre fizikai szervet.

Különleges viselkedésű szervek

Csak felhasználni tudják a csit, ez jang jellegzetesség. A test mélyén helyezkednek el, ez egy jin jelleg.

Ilyen a vese, csontok, edények, méh/prosztata

Edények alatt a csatornákat, ereket értjük, mindent, amiben a vér és a csi kering, illetve tárolódik.

A hat gyógyító hang elmélete – Mantak Chia

Mantak Chia tanítása alapján: a taoista mesterek meditációk során évezredekkel ezelőtt felfedezték azt a hat hangot, amelyek frekvenciája optimális állapotban tartja a szerveket, megelőzi és enyhíti a betegségeket. Rájöttek, hogy egy egészséges szerv megadott frekvencián rezeg.

A hat gyógyító hanghoz kidolgozták a megfelelő testhelyzeteket, amelyek aktiválják a szervek akupunktúrás meridiánjait, azaz energiavezetékeit.

Mi terheli túl a szerveket?

A szervek működési zavarainak számos oka lehet. A városi, természettől elszakadt társadalom fizikai és érzelmi stresszel terheli az életünket: túlnépesedés, környezetszennyezés, különféle sugárzás, egészségre ártalmas ételek, vegyi anyagok, szorongás, magány, helytelen testtartás, hirtelen vagy túlzott fizikai megterhelés.

Mindezek külön-külön és együttesen is veszélyt jelenthetnek, ami eltorlaszolja a testben a szabad energiaáramlást, emiatt a szervek túlhevülnek. Ráadásul a betondzsungelben, amelyben élünk, hiányoznak a természet biztonsági szelepei: a fák, a nyílt terek, az áramló vizek, amelyek üdítő, tisztító energiát adnak.

A folyamatos túlhevülés következtében a szervek pólyái összehúzódnak vagy megkeményednek. Ez akadályozza a szervek működését és betegséget okozhat.

A hat gyógyító hang működése

A kínai gyógyászat tanításai szerint minden szervet egyfajta pólya vesz körül, amely szabályozza a hőmérsékletet. Ideális esetben ez a hártya átereszti a felesleges hőt, ami a bőrön át a természetből származó üdítő életenergiával cserélődik.

A fizikai vagy érzelmi feszültség okozta túlterhelés ezt a pólyát a szervekhez tapasztja, emiatt a pólya nem képes a bőrhöz vezetni a felesleges hőt, és nem képes felvenni onnan a hűsítő energiát.

A hat gyógyító hang felgyorsítja a hőcserét az emésztőrendszeren, illetve a szájon keresztül. Az emésztőrendszer több mint hat méter hosszú, és a szájtól a végbélnyílásig halad a test közepén, mint egy csővezeték a szervek között. Segít eltávolítani a felesleges hőt a pólyáról, továbbá hűti és tisztítja a szerveket és a bőrt.

Amikor a hangokat és a hozzájuk tartozó testtartásokat megfelelő sorrendben gyakoroljuk, az emésztőrendszer egyenletesen eloszlatja a test hőjét, így mindegyik szerv a megfelelő hőmérsékleten működhet.

A gyakorlás hatásai

A hat gyógyító hang mindennapos gyakorlása helyreállítja és fenntartja a nyugalmat, valamint a jó erő-egészséget. Fokozódik a nemi öröm és javul az emésztés. Olyan kisebb panaszok, mint a megfázás, influenza, torokfájás, könnyen elkerülhetők vagy megszüntethetők. Jó hatással van az alvásra, az idegrendszerre.

A gyakorlatban szereplő hat szervnek van egy-egy társszerve, mely hasonlóan és vele összhangban működik. Amikor egy szerv gyenge vagy túlhevült, a társszervét is hasonló hatás éri. Megfordítva is igaz. A megfelelő gyógyító hang, illetve testtartás gyakorlása gyógyítja az érintett szervet és annak társszervét is.

Miért gyors módszer?

A hat gyógyító hang a leggyorsabb módszer a szervek megnyugtatására. Az általunk folytatott betondzsungel-életmód hajlamos arra, hogy bezárja környezetünk szennyeződését és a felesleges hőt. A különféle hullámok túlműködésre ingerlik a testünket. Hasonlóképpen az életenergia megakad, és az energia nem képes könnyen, hatékonyan áramolni.

Amikor a negatív energiát nem tudjuk elvezetni a testünkből, akkor belül tovább kering, és lerakódik a szervezetben és a szerveket borító hártyákban. A szervek túlterhelődnek, és ettől még több negatív érzelmi energia és még több stressz keletkezik.

Mégis, csupán a szervi hangok kiejtésével felszabadíthatjuk és kicserélhetjük a szerveinkben megrekedt gázokat. Akárcsak a régi taoista mesterek, akik rájöttek, hogy bizonyos hangok szorosan kapcsolódnak az egyes szervekhez. Normális hőmérséklettel hűtik azokat. Mi is ezzel friss energiát juttatunk a szerveinknek, felszabadítjuk és átalakítjuk a negatív érzelmeinket, és pozitívabb, életerőt adó energiát nyerünk.

Miért a tüdővel kezdünk?

Különböző csikung irányzatok különbözőképpen vélekednek céljaiktól függően, hogy mivel érdemes kezdeni. A Csung Jüan Csikung esetében a szervmeditációt a vesével kezdtük, itt viszont a tüdővel.

A két irányzat fő célja más. A Csung Jüan Csikung elmélete vagy filozófiája jobban irányul a szellemi fejlődés felé. A tudattalan tartalmakkal való foglalkozás, illetve a belső gyakorlatok túlsúlya megkívánja, hogy a víz elemet helyezzük előtérbe. A víz elem bizonyos szempontból a meg nem nyilvánult világot képviseli, így pontosan a tudattalan tartalmainkat is, a láthatatlan világot.

Ez a fajta gyakorlás, amit Mantak Chia állított össze Gyógyító Tao címen, - annak is az alapgyakorlatai közé tartozik ez a gyakorlat, - véleményem szerint, azért kezdhet a tüdővel, mert a három energiaforrásunk közül a legelső a légzés, ami a tüdőhöz kapcsolódik. Ha a légzésünk nem jó, nem kellően minőségi, az önmagában is számos problémát okozhat.

Környezetünkkel a légzés által nemcsak az oxigént cseréljük, hanem energiacsere is történik. Ezen kívül a tüdőnek a testben nagyon fontos lefelé áramoltató szerepe van, tehát az energiát ő segít eljuttatni a fejünk búbjától egészen a lábujjunk hegyéig. Nélküle ez a munka lehetetlen lenne.

A nyugati világban a stresszes életmódunk következtében nagyon sokat romlott a légzésünk. Nagyon sokaknak szapora légzése van, nincs egy elmélyülő légzés, és leszoktattak bennünket a hasi légzésről, ami nem azt jelenti, hogy a hasunk telik meg levegővel, hanem azt, hogy a rekeszizom lefelé tágul, helyet adva a tüdőnknek, és ezzel nagyobb kapacitását használja ki. Egy átlagos, egészséges ember tüdőkapacitásának csupán 70%-át használja ki, mi a gerinc csikung során, a tisztító légzés által igyekszünk ezt nagyobb kapacitásra felhúzni.

A gyógyító hangok sorrendje

A gyógyító hangok egymás utáni sorrendje követi az öt elem sorrendjét. Ebben az esetben a fém elem jin szervével, a tüdővel kezdtünk. A hatodik hang pedig kilógva a sorból a hármas melegítőé lesz majd, ami teljes egyensúlyt, harmóniát hivatott segíteni.

Gyakorlás Mantak Chia útmutatása szerint:

Felkészülés a gyakorlásra

1. Tartsuk be az előírásokat. Minden szervnél pontosan vegyük fel a testhelyzetet, és pontosan képezzük a hangot.
2. Fejünket kissé döntsük hátra. Kilégzésnél picit hátravetjük, nézzük mindig a mennyezetet, hogy egyenes utat nyissunk a szájon át a nyelőcsövön keresztül a szervekhez, hatékonyabbá téve az energiacserét.
3. A hangokat befelé képezzük, ami annyit jelent, hogy az ajkak, a fogak és a nyelv részt vesznek a hang képzésében, de a hang belülről hallható. Fokozza az erejét, ha minden hangot lassan, egyenletesen képezünk.
4. Tartsuk be a szervek sorrendjét.
5. Étkezés után várjunk a gyakorlással legalább egy órát.
6. Válasszunk egy nyugodt helyet. Kapcsoljuk ki a telefont, amíg a belső összpontosításunk nem elég erős, zárjunk ki minden zavaró tényezőt.
7. Öltözzünk melegen, hogy ne fázzunk a gyakorlás közben. Viseljünk laza ruházatot. Szoros ruhadarabjainkat lazítsuk meg, csatoljuk ki, vegyük le a szemüveget, órát.
8. Üljünk a szék első részén, a farokcsontunkra támaszkodva.
9. A lábakat csípőszélességben helyezzük szilárdan a talajra.
10. A hát legyen egyenes, a vállak lazák, mellkasunkat engedjük le.
11. Szemünket tartsuk nyitva.
12. Kezünket tenyérrel felfelé helyezzük a combunkra.

A tüdő jellemzői:

• Fém elem
• Jin szerve a tüdő
• A jang társszerve a vastagbél
• Évszaka az ősz
• Csije a szárazság
• Negatív érzelmei a bánat és a szomorúság
• Pozitív érzelmei a tisztesség, lemondás, elengedés, üresség, bátorság
• A gyógyító hangja: SzSzSzSzSzSz
• Testrészek: mellkas, kar belső része, orr
• Érzékszerve az orr
• Érzékelése a szaglás
• Hozzátartozik a nyálka és a bőr
• Íze a csípős
• Színe a fehér

A tüdő gyakorlata

1. Irányítsuk figyelmünket a tüdőnkre.
2. Vegyünk egy mély lélegzetet, közben mindkét karunkat emeljük, és tekintetünkkel kövessük a karunkat, ahogy belégzés közben testünk előtt felemeljük.
3. Amikor kezünk szemmagasságba ér, tenyerünket fordítsuk kissé kifelé, és emeljük fejünk fölé.
4. Könyököket tartsuk behajlítva, érezzük az enyhe feszültséget, amíg a tenyér tövétől az alkaron, könyökön, felkaron át a vállig tart.
5. A tüdő és a mellkas megnyílik, a légzés könnyebb lesz.
6. Zárjuk össze az állkapcsunkat, fogak lazán összeengedve, ajkunk kissé nyitva marad.
7. Szánk szélét húzzuk hátra, és lélegezzünk ki.
8. Hagyjuk leheletünket fogaink között távozni, miközben a kilégzés során halkan, lassan, egyenletesen tartsuk ki az SzSzSzSzSz hangot.
9. Képzeljük el és érezzük, ahogy a mellhártya teljesen összepréselődik, és kibocsátja a többlethőt, betegségenergiát, bánatot, szomorúságot és fájdalmat.
10. Amikor befejeztük a kilégzést, tenyerünket visszafordítva eresztjük le, behúzzuk a szemünket a légzésre, és lélegezzünk a tüdőnkbe, hogy megerősítsük.
11. Ha szeretünk szívesen gondolkodni, elképzelhetjük, mintha tiszta, fehér, fényes tisztesség tölti be tüdőnket.
12. Vállunk ellazításával engedjük le karunkat, kezünket tenyérrel felfelé ejtjük az ölünkbe, hogy ott pihenjen.
13. Érezzük az energiacserét kezünkben és tenyerünkben.
14. Hunyjuk be a szemünket, lélegezzünk szabályosan, mosolyogjunk és összpontosítsunk tüdőnkre.
15. Közben képzeljük el, hogy továbbra is képezzük a hangot.
16. Figyeljünk meg minden esetleg felmerülő érzetet.
17. Próbáljuk megérezni, ahogyan hűvös, tiszta energia felváltja a forró, elhasználódott energiát.
18. Amikor a légzésünk lecsendesedik, ismételjük meg a sorozatot 3-6 alkalommal.
19. Megfázás, influenza, nyálka, fogfájás, dohányzás, asztma, tüdőtágulás vagy depresszió esetén, vagy a mellkas és a kar mozgásterének növelése céljából 9, 12, 18, 24 vagy akár 36 alkalommal is megismételhetjük.

A vese jellemzői

• Víz elem
• Jin szerve a vese
• Jang szerve a húgyhólyag
• Évszaka a tél
• Negatív érzelme a félelem
• Pozitív érzelmei a gyengédség, éberség, nyugalom
• Gyógyító hangja: HÚÚÚÚÚÚÚ
• Testrészek: a lábfej széle, a láb hátsó, belső része, csontok
• Érzékszerve: fül
• Érzékelése: hallás
• Íze: sós
• Színe: fekete vagy nagyon sötétkék

A vese gyakorlata

1. Irányítsuk figyelmünket a vesénkre.

2. Helyezzük lábunkat egymás mellé, hogy a bokák és a térdek összeérjenek.

3. Ahogy előrehajlunk, vegyünk egy mély lélegzetet, kulcsoljuk össze a kezünket a térdünk körül, karunkat pedig kissé húzzuk hátra.

4. Amikor a karunk kiegyenesedik, érezzük a húzódást a hátunkon, ahol a vese található.

5. Nézzünk fel, hajtsuk fejünket kissé hátra, anélkül, hogy megfeszülnénk.

6. Kerekítsük az ajkunkat, és csendben ejtsük ki azt a hangot, amellyel elfújnánk egy gyertyát (HÚÚÚÚÚÚÚ).

7. Ezalatt nyomjuk meg a hátgerincünk irányába a hasunk középső, szegycsont és köldök közötti részét.

8. Képzeljük el, hogy a felesleges hőt, az ártalmas nedves energiát és a félelmet kisöpörjük a vese körüli membránból.

9. A kilégzés befejeztével üljünk vissza.

10. Lélegezzünk be lassan a vesénkbe, és képzeljük el, hogy a gyengédség ragyogó kék energiája elárasztja a vesénket.

11. Lábunk csípőszélességben helyezkedik el.

12. Kezünk tenyérrel felfelé a combunkon pihen.

13. Hunyjuk le szemünket és lélegezzünk természetesen.

14. Mosolyogjunk a vesénkre, és képzeletben még mindig halljuk a hangot.

15. Figyeljünk oda az érzetekre, érzékeljük az energiacserét a vese körül, a kezünknél, a lábunknál és a fejünknél.

16. Mikor légzésünk megnyugszik, 3–6 alkalommal ismételjük.

17. Hátfájás, fáradtság, szédülés, fülcsengés vagy a vese méregtelenítése esetén 9–36-szor ismételjük.

A máj jellemzői

• Fa elem
• Jin szerve a máj
• Jang szerve az epehólyag
• Évszaka a tavasz
• Negatív érzelmei a harag, agresszió
• Pozitív érzelmei a jóság, kibontakozás, azonosulás
• Gyógyító hangja: SSSSSSSS
• Testrészek: a láb belső része, ágyék, rekeszizom, bordák
• Érzékszerve: szem
• Érzékelése: látás
• Hozzátartozik a könnyezés
• Íze: savanyú
• Színe: zöld

A máj gyakorlata

1. Irányítsuk figyelmünket a májunkra, érezzük a kapcsolatot a szem és a máj között.
2. Karunkat oldalra, testünk mellett, tenyérrel kifelé helyezzük le. Mély belégzéssel lassan, nyújtott karokkal, tenyérrel felfelé emeljük fel a karunkat a fejünk fölé, tekintetünkkel kövessük a kezeinket.
3. Fűzzük össze ujjainkat és fordítsuk ki tenyerünket úgy, hogy a mennyezet felé nézzen. Tekintetünkkel a jobb csuklót nézzük. Nyomjuk ki tenyerünk tövét, és érezzük a feszültséget a karunkban egészen a vállunkig. Hajoljunk kissé balra, ez enyhe húzódást idéz elő a májban.
4. Lélegezzünk ki halkan az SSSSSSSS hanggal, és képzeljük el, hogy egy burok veszi körül a májat, amely összepréselődik és kinyomja a felesleges hőt, illetve a haragot.
5. A kilégzés befejeztével nyissuk szét ujjainkat, és a tenyér tövének kifelé nyomásával lassan engedjük le a kezünket. Lélegezzünk be lassan a májba, és képzeljük el a ragyogó zöld energiát, amely jósággal tölti el a májat. 
6. Vállunk leengedésével eresztjük le oldalra a karokat, majd kezünket tenyérrel felfelé az ölünkbe helyezzük, és pihenünk.
7. Hunyjuk be a szemünket és lélegezzünk természetesen, mosolyogjunk a májunkra, közben képzeljük el, hogy továbbra is halljuk a hangot. Figyeljük meg az érzeteket, érezzük az energiacserét.
8. Mikor légzésünk megnyugszik, végezzük el 3–6 alkalommal. 
9. Harag, vörös vagy vizenyős szem, savanyú vagy keserű íz, illetve a máj méregtelenítése esetén ismételjük meg 9–36-szor.

A szív jellemzői:

• Eleme: tűz
• Jin szerve: szív
• Jang szerve: vékonybél
• Évszaka: nyár
• Negatív érzelmek: türelmetlenség, gőg, kapkodás, kegyetlenség, erőszak
• Pozitív érzelmek: öröm, becsület, őszinteség, kreativitás, lelkesedés, szellem, ragyogás, fény
• Gyógyító hangja: HAAAAAAA
• Testrészek: hónalj, kar belső része
• Érzékszervek: nyelv, beszéd
• Íze: keserű
• Színe: vörös

A szív gyakorlata

1. Irányítsuk figyelmünket a szívünkre, és érezzük a kapcsolatot a nyelvünk és a szívünk között.
2. Karunkat oldalra, testünk mellett, tenyérrel kifelé helyezzük le. Mély belégzéssel lassan, nyújtott karokkal, tenyérrel felfelé emeljük fel a karunkat a fejünk fölé, tekintetünkkel kövessük a kezeinket.
3. Fűzzük össze ujjainkat, és fordítsuk ki tenyerünket úgy, hogy a mennyezet felé nézzen. Nyomjuk ki a tenyér tövét, érezzük a feszülést a karunkban egészen a hónaljunkig, és kissé hajoljunk jobbra.
4. Nyissuk ki a szánkat egy kissé, kerekítsük az ajkunkat, és lélegezzünk ki halkan, HAAAAAAA hangon. Közben képzeljük el, hogy a szív és a szívburok kiengedi a felesleges hőt, valamint a türelmetlenséget, a gőgöt és a kapkodást.
5. A kilégzés befejeztével nyissuk szét ujjainkat, és a tenyér tövének kifelé nyomásával lassan engedjük le a kezünket.
6. Hunyjuk be a szemünket, lélegezzünk természetesen, és mosolyogjunk a szívünkre. Képzeljük el, hogy továbbra is halljuk a hangot. 
7. Figyeljük meg az érzeteket, és érzékeljük az energiacserét. Képzeljük el, hogy gyógyító vörös fény – öröm, becsület, őszinteség és kreativitás – tölti el a szívünket.
8. Végezzük el a gyakorlatot 3-6 alkalommal. 
9. Torokfájás, afta, duzzadt íny vagy nyelv, szívbetegség, szívfájdalom, idegesség, rosszkedv, illetve a szív méregtelenítése esetén ismételjük 9-36.

A lép jellemzői:

A lép gyakorlata

1. Irányítsuk figyelmünket a lép területére, és tudatosítsuk a száj és a lép közötti kapcsolatot.

2. Vegyünk egy mély lélegzetet. Helyezzük kezünket a szegycsonttól kissé balra úgy, hogy a mutatóujj a borda elé kerüljön. Finoman nyomjunk befelé az ujjakkal, közben a hát középső részét enyhén toljuk hátrafelé.

3. Kilégzés közben képezzük a HOH hangot. Figyeljük meg a torokban megjelenő rezgést, és képzeljük el, ahogy a lép, a hasnyálmirigy és a gyomor területéről távozik a felesleges hő, a nedves, nyirkos energia, valamint az aggodalom, a túlzott részvét és a szánalom.

4. Belégzéskor vigyük a figyelmet a lépbe, a hasnyálmirigybe és a gyomorba. Képzeljük el, hogy ragyogó sárga fény tölti be ezeket a szerveket, és vele együtt megjelenik a nyíltság, az együttérzés, az összpontosítás és a belső rendezettség minősége.

5. Engedjük le a kezünket az ölünkbe, tenyérrel felfelé.

6. Maradjunk csendben, és gondolatban továbbra is idézzük fel a hangot. Figyeljük meg a testben megjelenő érzeteket és az energiacsere finom változásait.

7. A gyakorlatot általában 3–6 alkalommal ismételjük.

8. Emésztési zavar, hányinger, hasmenés vagy a lép tehermentesítése esetén 9–36 alkalommal is végezhetjük. Ez az egyetlen gyógyító hang, amely szükség esetén közvetlenül étkezés után is alkalmazható.